Az elmúlt héten - az előző szombat délutánjától tegnapig - három mérkőzést játszott az Athletic. Mérlegünk egy győzelem, egy döntetlen és egy vereség. Három rúgott, három kapott gól.
Október végén érdemes feltenni ismét a kérdést, amit augusztus végén már feltettünk: Mi volna a játék, Kuko?
A Sevilla ellen egy komikus gólnak illetve Kepa elképesztő bravúrjainak köszönhetően nyertünk. Ez tulajdonképpen papírforma, évek óta nyerünk hazai pályán az andalúzok ellen, míg náluk leadjuk a pontokat. Az viszont igen beszédes, hogy Kepa tizenhatszor volt kénytelen játékba avatkozni, egy nem túl jó formában lévő Sevilla ellen. Benat, akivel a válogatott szünetben hosszabbított a klub, nem lépett pályára.
Svédországban olyan reményt keltően kezdtünk. Letámadtunk a meccs elején, mint a Valverdés időkben, ennek meg is lett az eredménye, Córdoba elcsente a labdát a hibázó kapustól, amit Aduriz lőtt be. Azt hihettük innentől majd szépen bedaráljuk a svédeket, ennek ellenére Hererrinnek hatszor kellett védenie a 45. percig. Gondoltam a második félidőben jön Willy és elfut még egyszer-kétszer, logikus lett volna, de Ziganda nem így gondolta és az Östersund sem; egy Iagóról kipattanó labdát belőttek. Aztán vérszemet kaptak a svédek és tíz percen belül már vezettek is. Csak ez után jött be Williams! És még tíz percet kellett várni Benat beállásáig! Közben a vendéglátók úgy döntöttek, bevisznek még egy ütést, az utolsó negyed órában Iago még háromszor védett, aztán a 89. percben Williams berúgta az Aduriz által lekészített labdát. A legjobb a kapusunk volt, nagy hibája mellett is.
Tegnap kérem szépen, úgy futottunk ki az első félidőre, hogy nem volt pontrúgó játékos a csapatban. Egyetlen szögletünket Vesga végezte el. Ez nem is lenne baj, ha legalább kapura lőttünk volna, de az egyetlen próbálkozás - 42. perc, San José - messze elkerülte a kaput. Szünet után Sajo egy kapufával jelezte, hogy azért a pályán vagyunk, de nem sokkal később hatalmasat hibázott, amit a Leganés könyörtelenül kihasznált.
Megint nem volt szervező játékos a pályán, a második félidőben megint Aduriz rohangált vissza labdákért akár a saját térfelére is. Benat 6 percet kapott.
A fentiekből jól kiolvasható, hogy az elmúlt három meccsen kapusaink voltak a legjobbak. Felépített akciónk tulajdonképpen egy volt 270 perc alatt, Svédországban Williams gólja előtt. Ha Susaeta nem volt a pályán nem volt aki mozgassa a csapatot. Védekezésnél továbbra is túl messze állunk az ellenfelektől, akinek így van idejük cselezni, védőinkre vezetni a labdát. Ráadásul Balenziágát hosszabb időre elvesztettük, így két első számú szélső védőnk is maródi. Aztán ott van Aketxe. Ballábas, tudna Muni helyén játszani, irányító típusú játékos és jó pontrúgó. Érthetetlen, hogy miért nem kap lehetőséget. És végül a Kepa-kérdés. Kepának nyáron lejár a szerződése, és mivel sokat kér a klubtól Urrutia ezt nem akarja megadni. Így a kapustehetség nyáron minden bizonnyal Madridba költözik.
Az Európa Ligában szerencsére van szükségünk a továbbjutáshoz. A Ligában kilenc meccs után van 11 pontunk. Ha a továbbiakban is ennyi ponttal számolunk akkor kijön, hogy a 27. fordulóban 33 pontunk lesz, a 36. játéknap után 44. Ennyivel bent lehet maradni, a sorsolásunk sem rossz, de az elmúlt tíz évben nagyon elszoktunk az ilyesmitől... Kuko Ziganda, érdemes elgondolkodni a folytatáson...
