Ismét sejtburjánzást találtak a rendkívül tehetséges védőnk Yeray Alvarez szervezetében. Ugyan januári beavatkozás - hererák - sikeres volt, de a féléves kontrollnál ismét daganatot találtak a fiatal játékos testében. Ezúttal és reméljük utoljára a nyirokcsomóiban. Hamarosan kemoterápiás kezelést kezdenek nála.
Hangya után Kakukk vezeti majd az Oroszlánokat. Ernesto "Txingurri" Valverde helyét José Angel "Cuco" Ziganda veszi át a bilbaói Oroszlánok kispadján. Tiszta állatkert ez az Athletic!
Valverde Barcelonába való távozása után Cuco Ziganda - spanyolul a Cuco kakukkot jelent - veszi át az Athletic irányítását. Megbízatása két évig szól. Azaz a nagy trojka egyike - Urrutia, Valverde, Ziganda - közül az egyik elhagyja a klubot. A három vezető játékosként is hajtott együtt a klubért: Urrutia 1988 és 2003 között, Valverde 1990 és 1996 között, Ziganda 1991 és 1998 erősítette a csapatot, vagyis 1991 és 1996 között együtt játszottak. Most ismét szétválnak útjaik.
Urrutiát és Valverdét eléggé ismerjük már, lássuk tehát Zigandát!
Az idén 50 éves tréner október elsején született az icipici navarrai faluban Larraintzarban. Viszonylag későn, 19 évesen került az Osasuna fiókcsapatához, mint középcsatár. Első szezonjában 12 gólt szerzett 14 meccsen, ezért 1987 decemberében felkerült a felnőtt csapathoz és az elkövetkező négy szezonban 122 fellépésén 35 alkalommal talált a hálóba.
Nem csoda az Athletic el is szipkázta a pamplonaiaktól: Cuco 1991-ben Bilbaóba szerződött. Összesen hét szezon játszott piros-fehérben és 76 gólt vállalt, majd visszatért nevelőklubjához, ahonnan 2001-ben vonult vissza. Kétszer volt válogatott, 1991-ben és 1995-ben ölthette magára a vörös fúria mezét.
Ahogy ez a klublegendáknál lenni szokott, Ziganda játékoskarrierje után rögtön az iskolapadba ült és 2005-ben edzősködni kezdett az Osasunánál. Előbb a B-csapatot edzette, de ahogyan játékosként, edzőként is hamar a mélyvízben találta magát. Amikor 2006-ban Javier Aguirre - "a baszk" - egy rendkívül sikeres, negyedik hellyel végződő bajnoki szezon után elszerződött az Atleticóhoz, evidens lépéskét Ziganda követte őt a vezetőedzői poszton. Ziganda azonban nem kezdett túl jól: kiestek a BL-selejtezőből, viszont egész jól folytatta, klubrekordot jelentő Európa Liga elődöntőig vezette gorritxoákat.
Ám a következő idényt ismét rosszul kezdte az Osa, így októberben menesztették, helyére Camacho érkezett.
Következő megbízatására Xerezben került sor. Júliusban első osztályba jutott csapatott vett át, de mivel januárban csont utolsó volt a csapat, kirúgták. 
A Kakukk már másfél éve munka nélkül volt, amikor Urrutiát választották az Athletic elnökének, aki egyik első döntéseként leszerződtette korábbi játékostársát. A 2011-12-es szezonban vezette először a kicsiket. 2014-15-ben a nagy csapat szereplése miatt az ifjúsági BL-ben szerepelt a Bilbao Athletic-Baskonia vegyescsapat, Cuco és Etxeberria vezetése alatt. Legnagyobb sikerét a 2015-ös szezon végén, a másodosztályba való feljutással aratta, hiszen tizenkét év után játszhattak ismét a Segundában.
Kezei alól olyan játékosok kerültek a nagyokhoz - a teljesség igénye nélkül - mint Ibai, Ramalho, Sabin Merino, Aketxe, Galarreta, Guillermo, Laporte, Kepa, Unai Lopez, Williams, Yeray, Lekue vagy Villalibre.
Persze ez nem feltétlenül kizárólag Ziganda sikere, hanem a teljes utánpótlásé. Kíváncsian várjuk kiket épít be a nagy csapatba, kiket hoz vissza, kiket küld el, mekkora lesz a keret. Mindenesetre Cuco agresszív csapatot ígér!
Update:
A Bilbao Athletic megköszönte Jurgi Oteo, Gorka Iturraspe, Lander Olaetxea és Martin Bengoa munkáját és sok sikert kíván nekik.
A nagyok július 3-án kezdik a munkát és az első tétmeccset július 27-én játsszák majd az Európa Liga harmadik selejtezőjében.
Május produkciónk: elégtelen, nagy elégtelen, tollal egyből a naplóba. Tiszta vicc, hogy nem drukkolhatunk az Alavésnek a kupadöntőben, már ha a következő szezonban újra Európában akarjuk látni az Athleticet.
Amilyen szép volt április utolsó hete, olyan keserves a május. Vereség a Mendizorrozában, majd a Leganés benntartása a San Mamésban, végül a tegnapi asszisztálás a Calderón búcsúmeccsén. És bár Madrid matracos felén ki lehet kapni, pláne egy emocionálisan túltöltött mérkőzésen, az Alavést és a Leganés gólokkal kellett volna verni a helyzetek alapján. Amilyen szép volt az áprilisi végi mérleg - 7 nap, 3 meccs, 9 pont - olyan csúf a májusi: 3 meccs, 1 pont, 2 rúgott gól. (Röhejes volt azért szorítani tegnap délután, hogy a Soci ne szerezzen pontot Vigóban.)
Szóval először is retteghetünk szombaton, hogy a Barca ne kreténkedje el egyetlen trófealehetőségét a szezonban. Azt követően, hírek szerint, be is jelentik, hogy Valverde lesz a következő edzője a Barcelonának. De ezzel nyári megpróbáltatásaink nem érnek véget. Ha nem az Alavés nyeri a kupát, nekünk július végén már jelenésünk lesz az Európa Liga selejtezőjében, ha megnyeri, akkor kevés meccses szezonunk lesz.
Amit lehet, hogy nem is bánnánk annak fényében, hogy Valverde elmegy. Úgy néz ki Cuco Ziganda veheti át a helyét, aki évek óta a Bilbao Athletic edzője, vagyis olyan tréner, akinek még nincs első osztályú tapasztalata már ami a közelmúltat illeti. (Ziganda 2006 és 2008 között edzette az Osasunát cirka 100 majd a Jerezt mintegy 20 meccs erejéig.) Persze lehet, új seprű majd jól seper. Aztán Damoklész kardja van fejünk fölött Laporte ügyében, akit Angliából csábítanak. Arrafelé 65 millió euró nem pénz egy fiatal és megbízható belső védőért. Yeray korszakos tehetség őr rá a Barca leselkedik és könnyen lehet, hogy Valverde viszi magával. Inakit pedig Olaszországból nézegetik.
Kemény nyarunk lesz...
BETI ZUREKIN!
Egy hét, három meccs, kilenc pont, hat rúgott, egy kapott gól. Ez volt április utolsó hetének mérlege az Athletic számára.
Kérem a Liga legjobb csapata vagyunk az elmúlt 5 mérkőzés alapján! És ami még jobb, mostanában igazán gyomorgörcs nélkül ülhetünk a képernyők (tv vagy monitor) elé, hiszen a csapat ellenállhatatlanul játszik: az ellenfeleknek nincs ellenszerük. És ez a megállapítás akkor is megállja a helyét, ha motiválatlan csapatokkal játszottunk. Persze ez nem teljesen igazi, hisz az Eibar Európára pályázik.
Az utóbbi hét vívmánya az is, hogy már nem számítunk kutyaütőnek idegenben, hiszen két kis jóindulattal közvetlen riválist is a San Mamesen kívül páholtunk el, még ha az Ipurruában nem is érdemeltünk győzelmet. (Avagy a francokat nem, Raul Garcia jóval a 90.perc után született gólja a feltétel nélküli küzdőszellem dicsérete.)
Most megint szép minden. Megvannak a gólfelelősök: Aduriz, Muni, RG és viszonylag szilárd a védelem. (Raúl Garcia legeredményesebb szezonját futja evör. Mily levegő lehet Bilbaóban amitől így érnek a korosodó támadok?!) A jövőtől kicsit aggódhatunk: ki jön, ha Valverde megy. Illetve meddig marad együtt a Yeray-Laporte belső védőpáros, amely egy évtizedre is megoldhatná a védelem központját. No meg Williamsért is sorban állnak a pénzügyileg topklubok.
De ami a közvetlen jövő illeti: A Mister azt mondta mindhárom hátralévő meccset mag akarja nyerni - Jó. Hátha nem ez lesz a hattyúdala az Athleticnél! - és az Eibarhoz képest már csak egy pont kell, természetesen akkor, ha a Barca megnyeri a kupát.
Kölcsönjátékosaink, egykori játékosaink és opciós játékosaink szereplése:
Idegenben nyert az Alavés. Toquero és Ibai csapata biztos bennmaradó fordulók óta és május 27-én kupadöntőt játszanak a Barcával. Eddig Toqui 21 meccsen egy, Ibai 25 meccsen 5 gólt vállalt.
A Leganés simán kikapott az Eibartól a hétvégén így még 3 pont kell a tuti bennmaradáshoz. Kapusaik tőlünk vannak: Serrantes sérüléséig 13, Herrein 20 meccsen védett eddig. Bustinza 21 meccsen gól nélkül áll, Unai López 23 meccsen kétszer volt eredményes, Erik Morán 11-szer lépett pályára.
A Gijón bennmaradására nem sokat tennék, hisz nem szabad hibázniuk. Amorebieta 26 meccsen játszott, Isma Lopez 24-szer, A szezon közben kölcsönadott Vesga 14 mérkőzésen egy gólnál jár, Viguera 16 meccsen egynél.
A Mirandés gyakorlatilag kiesett az másodosztályból. Guarrotxena 36 meccsből 8-szor tudott a kapuba találni, Urko Vera 12 meccsen 5-ször. Aurtenetxe nevéhez 1 gól fűződik 17 pályára lépés alatt.
Kiesés közelbe ügyeskedte magát az Elche, pedig jól rajtoltak. Guillermo 32 meccsen 5-ször talált be.
A középmezőnyben végez majd a Numancia. Ruiz de Galarreta 31 meccsen 2 gólt lőtt, Inigo Perez 33 meccsen egyet, Cica Sola eddig hétszer lépett pályára eredmény nélkül.
Exteberria csak epizódszerephez jut a Valladolidban összesen 3 meccsel.
Furcsa volt Gil szerepe az Ovideóban. Eleinte minden meccsen kapott lehetőséget utána viszont kikerült a csapatból, így 14 meccsen lépett pályára.
Egyelőre osztályozós helyen a Cadiz. Santamaria 12 meccsen 2 góllal, Aketxe 10 meccsen szintén kettővel vette ki a részét a menetből.
Története első La Ligájára készülhet a Girona, Ramalho 26 meccsen 2 gólt lőtt már.
A Bilbao Athletic a középmezőnyben végez, esélye sincs a rájátszásra.
A lányok három fordulóval a vége előtt az ötödikek. Valószínűleg maradnak is ott.
Az Iberlanda kikapott hétvégén: jelenleg három ponttal előzik meg a legjobb kiesőt, a bajnokságból két forduló van még hátra. Izgalmas lesz, de tudjuk az elnök úr nem ismer sem tréfát, sem lehetetlent!
A „Korrika” egy baszk kultúrális-sportesemény, mely két évente ünnepelnek meg. Ez az esemény abból áll hogy futással (egészen lassú futással) támogatjuk az Euskera, azaz a baszk nyelvet.
A magyar Korrika összekapcsolja azokat az embereket, akik idejüket és energiájukat szentelik a baszk, a magyar, illetve más kis nyelvek tanításának és tanulásának.
Fuss velünk te is a magyar Korrikán március 31-én Szegeden, illetve április 1-én Budapesten!
Budapesti akció április elsején:
- 15.00: találkozó a Deák téri templom előtt majd futás, azaz Korrika!
- 15.30: Bypass című baszk film vetítése (ELTE Múzeum krt. C épület 278-as terem)
- 18.00 Falat és pohár, azaz Pintxo-pote party (vagyis evés ivás, valószínűleg a Padron baszk bisztróban)
Gyertek és fussatok velünk!
Zatoz gurekin Korrika egitera!
Bővebben a Korrikáról: Kulturtapas
(Ha van kérdés, jöhet a matt.galko&@gmail.com címre!)
A második hazai vereséget - ennyi elég is lesz, köszi - a Real mérte ránk a Barca után. Még tíz forduló van hátra, nézzük mit hozhat az április és a május!
Nem játszottunk rosszul a Real ellen, de igazán jól se. Benat megint képes volt arra a szintre süllyedni, amikor hátba rugdossa saját csapattársait és Raul Garcia is leginkább arra hagyatkozott gólpasszán kívül, hogy verbálisan és tettlegesen is ossza a vendégeket. Williamst be kellene irtani egy rendes bokakiforgatós-kapubapasszolós tanfolyamra, mert bár hihetetlen a sebessége, a góllövéssel igencsak hadilábon áll, már helyzeteinek számához képest.
És ennyit nem bír el a csapat, hiába rohangált Lekue megint annyit, hogy Valverde már a 60. perc előtt beküldte a helyére Munit. A francba, pedig nem mutatott különöset a Madril, de hát ahogy Aduriz mondta: két kapuralövés, két gól a Real oldalán, míg a miénken ötből, egy lett gól. Na jó hagyjuk is ezt, nézzük inkább a jövőt!
Tíz meccsünk van hátra, hat idegenben. Megyünk - sorrendben - az Osasunához, aztán Villareálba, Eibarba, Vigóba, Vitoriába és Mardilba. Négy mérkőzés a San Mamesban; jön hozzánk az Espanyol, a Las Palmas, a Betis és a Leganés.
Hatpontos meccsek otthon és idegenben egyaránt. Az Osát elvileg ütni kéne. Az Espanyol még hazai pályán is kellemetlen ellenfél. Aztán megyünk tengeralattjáró-kikötőbe, ahol nem számíthatunk gyerekjátékra, hiszen a Sárga tengeralattjáró is kizúgott az EL-ből, iszonyatosan kell nekik minden hazai pont. Egy hétre rá jön a "szezonkedvenc" Las Palmas. Szeretném azt modani, hogy fix egyes, de nem merem, nem tehetem... És április végén három napon belül egy eibari kirándulás - kb. ez is Európáért megy majd - és jön a Betis. A másjust Vigóban kezdjük április 30-án (reménykedjünk, a galíciaiak addigra már az EL döntőjével lesznek elfoglalva) majd Vitoriában folytatjuk, ahol azért simán megéghetünk, bár Toqueróék nyilván nem hajtják magukat agyon a kupadöntő előtt, még ha baszk derbiről is van szó. Utolsó hazai meccsünk a szezonban a Leganés elleni: könnyen lehet, hogy ők majd az elsőosztályú tagságért küzdenek, és Madrid matracos felén végzünk, tehát addigra már fix. EL-helyen kéne lenni, nem a Calderónban kellene ennek a végére járni... Május közepére legalább 19 pontot be kell gyűjteni!
Nézzük a vetélytársakat!
Soci: Leganes (o), Atléti (i), Gijón (o), Barca (i), Depor (o), Valencia (i), Granada (o), Sevilla (i), Malaga (o), Vigo (i). Vagyis játszanak három előttük állóval idegenben, viszont a többi meccset behúzhatják és akkor 48+21 pontjuk lesz.
Villareal: Eibar: (o), Betis (i), mi (o), Alaves (i), Leganes (o), Atléti (i), Gijón (o), Barca (i), Depor (o), Valencia (i). Nagyjából az ő sorsolásuk is hasonló a Sociéhoz. Nekik is könnyen meglehet 21 pont.
Eibar: Villareal (i), Las Palmas (o), Celta (i), Betis (i), mi (o), Alaves (i), Leganes (o), Atléti (i), Gijón 8o), Barca (i). Nekik nehezebb lesz. 12-15 pontjuk lehet még, de ha mi ennél kevesebbet gyűjtünk, akkor az Eibar is necces ránk nézve.
Az Espanyolt és az Alavest babonából nem részletezzük most. De ha ők elénk kerülnek négypontos hátrányból, akkor úgy kell nekünk.
De vajon van-e fontosabb kérdés, mint Valverde jövője? Ha minden igaz és az Urrutia-Valverde páros tartja a szavát, a jövő hét elején fény derülhet arra, marad-e Bilbaóban a Txingurri vagy a Katalán fővárosba szerződik. És az ő jövője szorosan összefügg nemcsak a csapat, de a kölcsönadottak illetve azon játékosok jövőjét illetően is, akik visszavásárlására opciós jogunk van. Hétfőn talán okosabbak leszünk...
Vajon ki hitt ebben a győzelemben? Ki mondta tegnap 11.59-kor, hogy harmadik idegenbeli győzelmünket az Anoétában szerezzük?! Ki tippelte azt, hogy a hét ponttal előttünk járó Socit megverjük saját otthonában, ami nem sikerült több, mint öt éve?!
"...s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kõre léptem én..."
(Radnóti Miklós: Nem tudhatom)
Én azt mondom, senki. Bár egész héten nagyon figyeltem arra, hogy a zebrán csak a fehér csíkokra lépjek, hátha elkövetkező két meccsünkből tudunk két pontot szerezni. Így okoskodtam: két ponttal elégedettek lehetünk két előttünk álló csapattól, pláne, hogy a Socitól rabolt pont egyenesen hármat érne a két csapat helyezése alapján.
Az ömlő esőben úgy kezdtek az oroszlánok, ahogy szoktak. Letámadás, erőfitogtatás, hogy az első 5 perc után a txurri-urdin kerüljön helyzetbe. De Kepa a helyén, felépülve méghozzá. Nemsokára Raúl Garcia "williemszezett" el egy helyzetet, az egész meccsen szinte fickándozó Benat remekül látta meg az ötösről visszafelé mozgó RG-őt, aki hazaiak kapusába rúgta a lasztit.
Kepával ellentétben kevésbé épületes a spanyolországi bíráskodás, Sanchez Martinez ugyanis nem fújta be az első, a második.... a harmadik büntetőgyanús szituációt aztán csak megállította a 26. percben. Xabi Prieto akasztotta Yerayt a tizenhatoson belül, a büntit pedig Raúl Garcia Rulli hasa alatt a hálóba lőtte. (Már az Aupaathetic oldalon is fórumtéma, hogy idén eddig 9-ből 9 tizenegyest értékesített a csapat! Ugye-ugye, nem volt ez mindig így...) És hogy tovább magasztalhassuk Kepát: az első félidőben kétszer is úgy mozdult ki a kapuból, hogy ereinkben megállhatott a piros-fehér vér, de mindkét helyzetet megoldotta. Ahogy a Juanmi remek fejesénél is parádézott. Látványos fejes, látványos védés.
A második félidő elején úgy látszott Eusebio alapos fejmosásban részesítette a kék-fehéreket: nagy iramban kezdték a játékot, mígnem Inaki lecsapott egy szerencsétlenül passzolt vagy hazaadott labdára és az utóbbi meccsekkel ellentétben kihasználta 100%-os gólhelyzetét. Kettő ide!
Ekkor nagyon sok volt még hátra, de én olyan nyugodtan ültem a fotelben, hogy a macska mindvégig az ölemben maradt, a kapuk alig forogtak veszélyben. A végén fejelt egy szabálytalan gólt a Soci, meg egy kapufát is, de már onnantól nyugiban lehettünk, hogy Munit Aduriz váltotta a 60. percben. Megváltozott a szerkezet, ha lehet még veszélyesebb lett a csapat: Aduriz előbb rúgott egy kapufát, a vége előtt pedig még védésre kényszerítette Rullit.
Ami biztos, hogyha nem viszik el Donostiából sok borsot fog még az orrunk alá törni a Soci 29-ese, az Odriozola nevezetű - szerintem nem az ő, hanem Inigo Martinez hibája volt a második gól - és Jon Bautista is. Nagy tehetség mindkettő.
Nálunk igazán nagyot játszott Benat - valaki magyarázza már meg, hogy a viharba lehet valakinek ennyire ingadozó a teljesítménye! - illetve Lekue megint bizonyította, hogy abszolúte multifunkcionális játékos. Bizonyára legalább két tüdeje van, meg kopoltyúja meg egy tracheája is, máskülönben ennyit rohangálni képtelenség.
De amúgy is nagyon egyben volt a gárda. Semmi fölösleges csel, labdacipelés. Frankón még az is tetszett, hogy Bovéda mindenféle gondolkodás nélkül egyenesen kirugdosta a labdákat amerre állt. Így kell ezt. Hányszor sóhajtottunk a szezonban, hogy ez most mire volt jó?! Meg hogy miért nem lehet egyszerűen elrúgni a labdát az anyjáig?!
Behúztunk tehát egy hatpontost, már ami a nemzetközi kupás helyeket illeti. Lesz még ilyen az elkövetkező 11 meccs alatt, nem is egy! Rögtön szombaton délután a fehér Mardid jön a San Mamesbe, aztán április második hétvégéjén megyünk a Villareálhoz. És hatpontos lehet még az Eibar elleni idegenbeli meccs is, de reméljük addigra a fegyvergyárosok elszállnak az élmezőny közeléből...
És még valami. Általában megpróbálom kizárni a kommentárt amennyiben magyarul nézek meccset, de Méhes Gábor igen nagyot közvetített tegnap! Semmi Farkasnorbi-féle agyonbeszélés, szinte tökéletes volt! Köszönjük Gábor!
Kölcsönjátékosaink, egykori játékosaink és opciós játékosaink szereplése:
Az Alavés Toqueróval és Ibai-val a kezdőben idegenben verte a Malagát, de egyikük sem játszott végig.
A Leganés idegenben szerzett bravúrpontot a Sevillától. Herrerin és Bustinza játszottak a meccsen.
Szintén bravúrpontot szerzett a Gijón Valenciában, ott Vesga képviselte az Athleticet.
Aketxe nélkül verte a Cadiz 1:0-ra a Rayót.
Ramalhóval idegenben nyert a Girona és most már nagyot kell balekolniuk ahhoz, hogy ne jussanak fel az első osztályba, történetük során először.
Mit gondoltok ki lőtte a Mirandés pontot érő gólját? Naná, hogy Guarrotxena. A Murcia ellen volt eredményes hazai pályán.
Numancia - Oviedo 0:0 Galarreta játszott a hazaiaknál, Gil nem a vendégeknél.
Elche - Alcorcon 0:0. Guillermo 74 percet kapott.
A lányok továbbra is menetelnek, ötödször győztek zsinórban és az ötödik helynek állnak a bajnokságban.
A kicsik ismét kikaptak és sodródnak a középmezőny felé.
És a végére egy igazi bombahír! Miután az Iberlanda edzője két tréningről és egy bajnokiról is hiányzott mindenféle indoklás nélkül, a prezi kirúgta és ő maga vette át a gyengélkedő Arankudiaga-i csapat irányítását. És lám-lám, mit tesz egy elhivatott és képzett edző "érkezése" a csapat utóbbi két meccsét behúzta! Erre mondaná Mikel: Bery, bery good trainer! Mmmm!
Tegnap este, szerényen, halkan, óvatosan tette a kötelezőt a csapat, azaz egy pici, szűkreszabott, ütött-kopott zakóval küldtük haza a Granadát.
Hohó! A meccs előtt a múlt és a jövő, azaz Iraola és Villalibre 292-es számú mezzel ajándékozta meg a Mistert, azaz Valverdét, hiszen a Txingurri rekordod állított fel azzal, hogy a Granada ellen 292. alkalommal ült a kispadon. (Itt érdemes válaszolnunk a facebookon feltett kérdésre. A hozzászóló Valverde jövőjét fejtegette a csütörtök-pénteki gyászhangulat okán. Nos a Hangya szerződése e szezon végén lejár. Már kétszer is hívta a Barca. Most Luis Enrique megbízásán nem gránitszilárdságú a pecsét. Bármi lehet, az is, hogy Valverde a május végén szedi a sátorfáját, azonban kirúgni sosem fogja Urrutia... az azonban igen nagy kérdés, kivel kezdi a felkészülést a csapat.)
Szóval Valverde 292. Ehhez képest elég meglepő húzás volt, hogy Saborittal középső védőt játszatott, egy félidőig. Lehet csak kísérletezett edzőbá, mert ugyan nem mi kaptuk az első gólt, de szinte egyből kaptunk egyet - jézusom hogy futott össze előtte Yeray, Saborit meg Benat! - miután Susaeta betalált. Félidei nyugalmunkat a Benat-Susaeta-Lekue hármas biztosította, miután kaptunk egy teljesen hülye szabadrúgást - totál világtalan volt a bíró és szerintem ma már nem is tudja miért adott közvetett szabadot a 16-on belül 50 centire - és azt Lekue okosan belőtte az alsó sarokba. 2:1. (Most írt Ricsi, aki ex-kapusként igazán jól tudja a szabályokat, hogy teljesen jogos volt a szabi, mindegy, hogy a kapus beleért-e a labdába lábbal, mielőtt megfogta!)
A második játékrész igazán szerencsésen alakult a mi szemszögünkből, hiszen a vendégek egyik középpályása vagy 35-ről eresztett meg egy lövést, ami a kapufáról kifelé pattant. Ekkor azért érezni lehetett, hogy egy nem kieső csapat, most komolyan megizzasztana minket.
És meccslezáró gólunknál is Fortuna kegyeltjei voltunk: Ochoa - amúgy baszk név - nem volt elég határozott egy magas labdánál, amiért San Joséval harcolt. És mivel Mikel nem halott sípszót, szépen bevágta a potya labdát.
Köszönjük szépen, győzelmet nem kell magyarázni. Illetve 3 pontot nem kell magyarázni, a győzelem majdnemhogy elmaradt. A győzelemben van valami fenséges, felsőbbrendű, ez meg egy sima nyerés volt.
Csütörtökön este megyünk Sevilla piros-fehér részébe. Na az nagy vizsga lesz...
Kölcsönjátékosaink, egykori játékosaink és opciós játékosaink szereplése:
A 10 emberrel pontmentő Gijónban ezúttal csak Amorebieta és Vesga játszott, otthon ikszeltek a Celtával.
A Leganés legázolta a Deport! A 4:0-ás győzelemből kezdőként csak Herrerín és Morán vették ki a részüket. Unai Lópeznél meg átszakadt valamiféle gát: csereként beállva lőtt tetszetős gólt, csakúgy mint múlt héten Barcelonában.
És hogy legjobb legyen minden: az Alavés otthon fordított a Valencia ellen. Ibai lőtte csapata egyenlítő gólját és a végére Toquero is beállt. Alavés-Valencia 2:1.
A Cadiz idegenben 3:0-ra mészárolta le a Numanciát. A hazaiaknál Galarreta végig játszott, Szendrei Pepe egykori csapatának keretében nem volt ott Santamaria, de Aketxe ismét, alig tíz perc játék után betalált. Azért az nem rossz, ha valaki középpályásként 63 perc alatt már két gólnál jár!
Iriondo 82 percet volt pályán, Guillermo nem játszott az Elchében, amely jó rajtot követően középcsapattá silányult. Elche-Huesca 1:1.
Ramalhóék rámentek a feljutásra, aminek kárát ezúttal a Guarrotxenával, Egüarasszal és Urko Verával felálló Mirandés látta, hazai pályán. Mirandés-Girona 0:2.
A lányok a Santa Teresát verték a Lezamában 2.1-re.
A Bilbao Athletic csak szenved, mióta Villalibre a nagycsapat keretében van. Ezúttal a san sebastian-i Reyes otthonában játszottak 1:1-et.
Mikel Medina Ria úr csapata - már ő az edző is! - az Iberlanda, kiesési rangadón 2:2-es döntetlent játszott hazai pályán a CD Berriz ellen és négy pontra távolodott a bentmaradást jelentő helyektől.
A csúfos vereséget követően úgy zúgtunk ki az Európa Ligából, mint egy jól megtömött liszteszsák.Az első húsz percben már megint hárommal kellett volna mennünk, azonban Inaki mindent elpuskázott. Mondhattuk az első félidő végén: csak kihúzzuk valahogy vagy egyszer betalálunk azt kész. Ehelyett a ciprusiak parádés gólt szereztek rögtön a kezdést követően, onnan pedig egy nagy görcs lett az egész csapat. Jött a tizenegyes, majd a hazaiak kiállítása: itt még megcsillant kicsit a remény, de az első 5 emberelőnyös perc után már látszott, hogy nem fogunk egyet se rúgni, nemhogy kettőt.
A fő probléma pedig az, hogy a csapat igencsak szürke. Jó, hogy sokszor fordítottunk idén, de még jobb lenne, ha nem fordítani kellene. Az aupaathletic fórumába került tegnap egy topic miszerint Muni és tíz másik. Tök igaza van a fórumozónak, tegnap Muniainon látszott egyedül, hogy akar valamit. Senki sem tudott "felnőni" mellé.
A legfájóbb az volt, amikor ma reggel ilyesmit mondott a sportriporter a rádióban: "a játéknap legnagyobb meglepetésse, hogy az Apoel 3:2-es első meccs után 2:0-ra legyőzte és kiejtette az Athletic Bilbaót az Európa Ligából".
És most mi lesz? Tizenöt forduló van még a bajnokságból, vagyis 45 pont szerezhető még. Megyünk a Sevillához, a Villareálhoz, a Socihoz és az Atlétihez és jön a Real. Tudunk-e még legalább 30 pontot gyűjteni? Csak hogy ne legyen nagy a sokk: kezdhetünk megbarátkozni a gondolattal, hogy jövőre nem csalinkázunk erre-arra Európában. Legalábbis szeretett csapatunk miatt nem.
A végére azért, ha halkan, ha szerényen is, de Beti Zurekin!
Mesterit balekoltunk vasárnap délután. Vereség, sérültek, emberhátrány.
Kicsit furin álltunk fel, - se Inaki, se Aduriz - de jó, okés, tartalékolni kell a ciprusi visszavágóra. A 13. percben Nani révén kaptuk meg a szokásos első félidei gólt, legyintettem is, mondván egy gól mostanában kell ahhoz, hogy az oroszlánok felébredjenek. Aztán Laporte megsérült így már a 30. percben jött a helyére Etxeita. (Na baszki egy pillér kihullik csütörtökre?) De még mindig nincs nagy para, majd a második félidőben. De az első játékrész hosszabbításában a Zaza nevezetű monstrum-denevér kettőre növelte a Valencia előnyét.
Bár szívem szorult, agyam még mindig azt mondatta velem, hogy megfordítható ez a meccs, nem játszik jól a vendéglátó. A mister cserélt is: Lekue helyett Aduriz, Itu helyett Inaki az 53 percben. Na - gondoltam - ezek most szétszedik a denevéreket és simán nyerünk 2:4-re. A róka sajnos tíz percet sem volt pályán, meghúzódott és lejött a pályáról. Fél óra emberhátrányban. Köszi.
Próbálkozni, próbálkoztunk a hátralévő időben, de hát eggyel kevesebben még egy nem túl ütős Valencia sem termett babér a számunkra. Igaz, kb. jobban, biztosabban játszottunk, mint teljes létszámban.
Ezekben a percekben orvosaink minden bizonnyal toldozzák-foltozzák, drótozzák Adurizt és Laporte-ot. Mert hiába érzi több szurkertárs, hogy "ezeket" csak legyűrjük idegenben is, azért jobb óvatosnak lenni. Azért is, mert a ciprusi szurkolók vadállatok. A klub honlapján soha nem látott óvintézkedéseket javasolnak a szigetre utazó Bilbao-drukkereknek...
Kölcsönjátékosaink, egykori játékosaink és opciós játékosaink szereplése:
Hiába egyenlített Unai López a 71. percben a Camp Nouban, a Leganés egy 90. percben kapott büntetővel 2:1-re kikapott. A kaput Herrerin védte, Morán 65 percet kapott.
A Gijón alig menthető már. Most négyet kaptak otthon az Atlétitől, de legalább Vesga megint végigjátszotta meccset, ahogy Amorebieta is. Viguera és Isma nem kaptak lehetőséget.
Gil nélkül menetel az Ovideo, hazai pályán 2:1-re verték a Getafét.
A bennmaradás szempontjából utolsó pillanatban észhez kapott a Mirandés: Vallecasban győztek 1:2-re. Csoda történt: Guarrotxena nem szerzett gólt.
Cadiz-Reus 0:0 Santamaria padon sem volt, Aketxe 19 percet kapott a hazai csapatban.
A Girona 1:0-ra verte a Mallorcát, ezúttal Ramalho nélkül.
Gallareta végigjátszotta a Numancia idegenbeli vereségét, A Nastictól kaptak ki 2:0-ra.
A kisoroszlánok 1:1-re végeztek a Lezamában, ahol a Logrones vendégeskedett.
Zsinórban harmadszorra nyertek a lányok, 3:2-re verték a Betist.
Az Elnök úr csapata, az Iberlanda nem remekel, ezúttal a Zaldua B pályáján kaptak ki 3:1 arányban és kieső helyen állnak...
Ui: Egy igen jó hír: a klub honlapja mostanában élőben közvetíti a lányok és a Bilbao Athletic hazai meccseit. Csak emailcímet kell megadni és máris láthatók a meccsek!